...Pál apostol, Péter apostol és a többiek? Kitől fogadtak el tizedet mindezek? -ezt a szónoki kérdést teszi fel Hege Fecó már évek óta a a tized fizetést védő újszövetségi híveknek. Nos, a szónoki kérdéseknek nem az a célja, hogy válaszoljanak rá, hanem hogy elgondolkodjanak rajta. Én elgondolkodtam, és válaszolnék is.

Kinek fizettek tizedet ezek? Először is nézzük meg hogy kikről beszélünk. Zsidó emberekről, akiknek nem csak a származásuk, nem csak a vallásuk, de az identitásuk, a kultúrájuk és a társadalmi közegük is zsidó volt. Nomármost, ebben a kultúrában benne van, hogy tizedet kell fizetni. Jézus és az apostolok bemutatták, hogy a saját kultúrájukat megélték, nem adták fel amikor Jézus követői és az Örömhír hirdetői lettek. Mutatja ezt az, hogy Jézus minden probléma nélkül befizette a templomadót (Mát 17), Pál körülmetélte Timóteust, hogy a diaszpóra zsidók ne utasítsák el (Csel 16), Péter is ragaszkodott az étkezési előírásokhoz, még látomásban is (Csel 10). Ráadásul ha megnézzük az első apostoli zsinat határozatát, miszerint egy pogányságból megért hívőnek nem kell zsidóvá válnia, ez alapján állíthatjuk hogy egy zsidónak sem kell pogánnyá válnia. Nyugodtan megtarthatja a saját identitását, népszokásait, vallási előírásait, mindaddig amíg ezek nem ütköznek a Krisztus parancsába. Egy magyar keresztény is simán kitűzi a kokárdát március közepén, vagy elfújja a gyertyákat a tortáján. Nincs ezekkel baj. Nem kell nemmagyarnak lennem, ha jézushívő lettem.
Tehát a kérdésre a válaszom: a tizeddel úgy jártak el, ahogy az adott kor vallási és társadalmi előírásai illetve szokásai mondták. Odaadták a lévitának, vagy a Templomba, vagy ilyesmi. 

A másik kérdés már érdekesebb. Kitől fogadtak el tizedet? Itt nézzük, hogy Fecó milyen igét használ: elfogad. Tehát ha én mondjuk bekopogok a házi őrizetben lévő Pál ajtaján, és a kezébe nyomok X ezüstöt, akkor mi történik? Vajon Pál megkérdezi, hogy netán ez a tized-e? Vagy simán elfogadja? Ha neked adok 100ezer Ftot, akkor mit csinálasz? Megkérdezed, hogy a legutóbbi adakozásom óta nem pont egymilliót kerestem? Mert akkor tizednek minősül, nem fogadhatod el. Tegyek hozzá ezret, és akkor már nem tized, elfogadhatod? Ha úri kedvem úgy szottyan, hogy valakinek adok akármennyi forintot, akkor mindenképpen nézzem meg, nehogy a jövedelmem 10százaléka legyen? Vagy odaadhatom simán, szeretetből? A célszemélynek kötelessége jövedelemigazolást kérni, nehogy véletlenül tized legyen? Hülyeség ez az egész, lássuk be. A hívőknek nem adatott más parancsolat, mint hogy szeressenek. Ha én tudok szeretetből adni, az elfogadó tud szeretetből elfogadni, akkor nem mindegy? Itt egy picit visszautalnék az előző félkérdésre. Ha az említett apostolok tudtak úgy tizedet adni, hogy nem Isten (vagy a Törvény) iránti megfelelésből, akkor rendben van. Viszont ők megismerték az Élő Istent, és tudták, hogy egy kis baksissal nem lehet megvásárolni a szeretetét.
Tehát kitől fogadtak el tizedet? Nem tudhatjuk. Aki jó szándékkal pénzt (vagy terményt) adott nekik, azt bizonyára elfogadták, semmit nem nyomozódván az adomány százalékos arányáról.
De szerintem Fecó azt akarta kérdezni, hogy kitől SZEDTEK tizedet ezek? Ugyanis a jelenlegi egyházban sem az elfogadással van probléma, hanem a szedéssel. Hogy mindenféle Igék egybemosásával és félremagyarázásával manipulálják a híveket a tizedfizetésre. Ebben biztos vagyok, hogy ilyesmit nem csináltak. Pál azt írta, hogy ha van mit enni és ruházkodni, azzal elégedjünk meg. (1Tim6) Tekintve hogy az apostolok döntése alapján egy pogánynak nem kell magára vennie a Törvényt, ezért a Törvény egyetlen parancsolatát sem lehet ráeröltetni. És ugyanezen Törvény alapján szedni sincs joguk a tizedet. 

Tehát röviden (és kibővítve az én kérdésemmel):
-Kinek fizettek? -ahogy az akkori előírások szóltak. Templomnak, lévitának, ilyesmi
-Kitől fogadtak el? -amit jó szívvel adtak, azt jó szívvel elfogadták
-Kitől szedtek? -senkitől

És ahogy este a töméntelen köhögás között gondolkodtam ezen az egész dolgon, feljött az ilyenkor szokásos Malakiás. Nem volt kérdés, de gondolom illik ide. (Mal 3) Itt ugyebár azzal szokták kezdeni a tized-agitátorok, hogy "átokkal vagytok elátkozva" -lehetőleg jó dörgedelmesen. Aztán folytatják, hogy ha ettől az átoktól szabadulni akartok, akkor be kell hozni a tizedet (érdekes, erre az átokra mintha nem vonatkozna Jézus áldozata). De van itt egy olyan félmondat, amit valahogy nem szoktak emlegetni: "ezzel próbáljatok meg engem". Nos, én és az ismerőseim is sokszor megpróbáltuk az Urat, ahogy Ő felszólított ebben az Igében. Aztán valahogy nem jött a bőséges áldás. Legalábbis én nem nevezném bőséges áldásnak azt, amikor hónap végén sakkozni kell a számlákkal. Nem tudom, hogy a többi nyelvekben milyen szó van, nekem csak a magyar áll rendelkezésemre. Ugyebár ha valamit megpróbálunk, az legalább kétesélyes. Jó ez a ruha rám? Nem tudom, felpróbálom. aztán igen/nem. Fel tudom emelni ezt a vasat? Megpróbálom, aztán vagy igen, vagy nem. Aztán a próba eredményeképpen cselekszem. Megveszem a ruhát, vagy visszateszem a polcra. Elviszem a vasat, vagy otthagyom. Miért nem foglalkozik senki azzal, hogy a malakiási felszólításnak esetleg lehet negatív eredménye? Hogy nem bocsájt ránk az Úr bőséges áldást? Létezik ilyen opció, láthattunk eleget magunk körül. Nyilván Isten nem hazudik, tehát itt más lehet a probléma. Mégpediglen az, hogy ez a beszéd nem nekünk szól. Hadd mondjak egy béna hasonlatot: Azt mondom a lányomnak, hogyha szépen lemossa az autómat, akkor kap egy csokit. Ő lemossa, megkapja a csokit, eddig rendben van. De ezt meghallja a szomszéd gyerek, ő is lemossa a kocsimat, várja a csokit, mit csináljak vele? Nem ígértem neki semmi ilyesmit. És aztán a szomszéd gyerek lemossa naponta és várja a csokit? Vagy belátja, hogy ez nem neki volt üzenet és felhagy a kisérletezéssel?

A F~méregetésről

Egy facebook csoportban valaki felvetette, hogy a férfiak versengését a közbeszéd f~méregetésnek nevezi. És hogy ez miért alakult így ki, vajon miféle szempontok alapján versengenek az illető ivarszervek, és hogy ennek miért nincs női párhuzamos képe, illetve a női megfelelőnek egyes szempontjai miért nem versengenek? A konkrét kérdést nem teszem ki. Majd megkérdezem az eredeti szerzőt, és ha beleegyezik, akkor.

Tehát:

Úgy vélem, hogy ezt a kifejezést nem szószerint kell értelmezni, hanem átvitt értelmében. Indokaim a következőek:
1-mindenféle versengésnek, illetve összemérésnek akkor van értelme, ha a mérés (vagy összevetés) eredménye felhasználható. Nos, még senkit nem hallottam azzal hencegni, hogy én vagyok a jobb, mert nekem ennyivel méretesebb (a méret dimenzióját most ne firtassuk). 
2-a hivatkozott testrész csak egy speciális esetben mérvadó, alapállapotban csak egy érdektelen appendix, és ilyenkor mérésre, összehasonlításra alkalmatlan. Viszont amikor mérhető állapotba kerül, akkor a férfiak nem igazán egymással vannak elfoglalva (ideális esetben). A legritkább esetben van ott olyan, akivel konkrétan össze lehessen vetni a dolgot.
Akkor mit jelent ez a kifejezés, ha azt nem? Gondolom hogy a férfiasság szimbólumaként alkalmazza a közbeszéd. Méghozzá olyan szempontokat említenek, amelyek valóban kívülről láthatóak. Nagyobb autó, pöpec kégli, Rolex óra satb. Érdekes módon amikor valódi férfias értékekről van szó, akkor nem ezt a kifejezést használja a közbeszéd, hanem hogy férfi. Esetleg igazi férfi. Például amikor valaki megküzd egy támadóval, aki egy nőt fenyeget. És a közbeszéd pont a fent említett értéktelen szempontok banalitását akarja kifejezni ezzel a vulgáris kifejezéssel. Mert mitől férfibb az, aki évente cseréli a luxus autóit? Bizony, az ilyen a micsodájával nem villoghat, mert nem illik. Vagy esélytelen. Keres tehát egy olyan versenyszámot, ahol van esélye a győzelemre. Csajok, kivel sétálnátok szívesebben a Margitszigeten? Akinek milliós Rolexe van, vagy aki megoltalmaz ha beléd köt egy részeg? (vagy aki tud személyes névmást egyeztetni?)

Nézzük a női párhuzamot, miért nincs ilyen?
1-eleve a nők hogyismondjákja kevésbé tanulmányozható. Amikor egy férfi olyan helyzetbe kerül, hogy tudományos alapossággal adatokat gyűjtsön, szelektáljon illetve rögzítsen későbbi feldolgozás céljára, nos akkor a kognitív funkciói lecsökkennek, és a vegetatív működésre kerül a hangsúly. Sajnos nincs annyi vér a testben, hogy ilyenkor a fejbe is elég legyen. És itt megjegyezném, hogy a fentiek alapján az eltúlzott férfi méret szintén funkcionális hátrányt jelenthet. Állítólag ugyebár, bár én ezt nem tudhatom.Tehát egy férfi adatgyűjtés helyett azzal van elfoglalva, hogy a levegővételt abba ne hagyja. Hogy a nők miért nem végzik el ezt az összehasonlító vizsgálatot, azt én nem tudhassam ugyebár. Gondolom ha nő lennék, én sem sietnék annyira. 
Persze azt se felejtsük el, hogy a nők effajta összehasonlító elemzése valahogy nem szokás a férfiak között. Eleve egy bizonyos korban úgy van, hogy még a legyet is röptében. Aztán az idő múlásával kialakul két kategória, a
-de jó lenne, illetve a
-tán mégsem.
Egy időben gyakran étkeztem olyan helyen, ahová a közeli konditeremből kijártak a csajok enni. Persze kettesével, mert valamiért mindig így mennek. Ugye ezek a csajok az ismert tornadresszben igencsak jó étvágyat adtak az ebédhez. De még sose hallottam olyant, hogy két kívánatos nőt összehasonlítottak volna a férfiak. Ennek így egyszerűen nincs értelme.
Persze a csajoknak is van f~méregetése, illetve az ennek megfelelő, bár néven nem nevezett tevékenység. Ez egyébként azért is érdekes, mert amiben ők versengenek, az a férfiak nagy részének totál értelmetlen. Sőt sok esetben kifejezetten visszataszító. Még nem beszéltem olyan férfival, akinek tetszett volna a kacsacsőrű emlőssé feltöltött száj, vagy a pirított ribanc bőr. Mégis sok csaj ebben a műfajban verseng. Csak azt nem értem, hogy ezt a versenyt miért érdemes megnyerni? Ezen a pályán elindulni sem kéne. 

Minden tudományos értekezés végén illik levonni valamiféle konklúziót. Nos, én ezt rábízom a T Olvasóra. Ez a kérdés egy olyan dolog, ami mindenkiben más eredményt hoz, ezért generális kijelentést nem merek tenni. Inkább hallgassuk meg Hadházi László értekezését a témában: 7 perc 33
https://youtu.be/b4rRtbsr_RM?t=453

Az eredeti felvetés:

Figyelem, van egy 18+os kérdésköröm. Ha érzékenyebb lelkületű vagy, kérlek ne olvasd! Komolyan!

Szóval van az elcsépelt mondás, hogy "a méret a lényeg". Meg "farokméregetés".
Az jutott eszembe, hogy miért ezt az egyetlen dimenziót emelte ki a társadalom?
Miért nem foglalkoznak soha formával, iránnyal, vastagsággal, arányokkal?
Miért nem történt soha megjegyzés női adatokra? (Azt hiszem ott tág fogalomkör bír felderengeni, mint pejoratív jelző). Miért nem tudni semmit a különféle ajkak méretének, arányának, húsosságának bájáról, a lyuk körvonaláról, a belső izomzat erősségéről, színről, szószmennyiségről, belső hőről?
És akkor még nem tettem hozzá a felek dinamikáját, fizikumát, empátiáját, tudását.

Úgy érzem az egyetlen megemlített jellemzőn milliárdok bírnak izgulni (úgy, hogy gyakorlatilag lehetetlen javítani rajta), de ha valaki szeret rettegni, akkor most tizennéhány további szempontot is felsoroltam. Vagy akár el lehet engedni az egészet és szeretni az adottságainkat? Egyáltalán ki a fenének jutott eszébe húzni egyet a főnév-jelző-kártyapakliból és lenyomni a köztudat torkán?

Bóza András

ULTIMÁTUM ORBÁN VIKTORNAK!

8,6 millió NEM a Fidesz- KDNP-MIÉP-Jobbik szavazótáborba tartozó magyar állampolgár nevében felszólítjuk Orbán Viktort, hogy 72 órán belül mondjon le minden pozíciójáról és vonuljon vissza.

Amennyiben ezt nem teszi meg, a 8,6 millió nem Fidesz-satöbbi-satöbbi szavazó tiltakozása jeléül határozottan NEM megy ki a Kossuth térre, NEM gyújt fel semmit, NEM lenget árpádsávot, NEM komcsizza le a többieket.

A NEM Fidesz-satöbbi-satöbbi szavazók tiszta és hazafias érzésű tömegei demonstrációként filmnézéssel, kirándulással, fűben bukfencezéssel, gyerekhintáztatással, sporttal, piknikezéssel, krémesevéssel és kávézással, a radikálisabbak parkban olvasással fognak tiltakozni.

Figyelmeztetjük: nem viccelünk, ha nem hátrál meg, minden krémes el fog fogyni!

Aki egyetért, mondja: BIMBALLÓ!

U.i.: Kérem a névtelen fenyegetőzéseket és zsidózásokat a zsidozzlelegyszi@zsidozzlelegyszi.com.csi e-mail címre küldjék. Ezekből felolvasóestet szerkesztünk, amelynek helyszínére zöldszámon lehet bombariadókat bejelenteni.

2006.10.09.

forrás: http://bimballo.atw.hu/

Egy facebookos posztra adott válaszom. Hátha törli a poszt gazdája:

Ruff Tibor
Rágalom vagy bizalom

Egyre többek véleménye, hogy a magyar politikai életet, a médiát az utóbbi időben a megszokottnál erőteljesebben jellemzi a rágalmazás, befeketítés, becsületsértés atmoszférája, sőt egyesek szerint már szinte uralni kezdi a közéletet. Megfigyelési ügyek, sajtóperek pro és kontra, botrányok és bestseller botránykönyvek. Harminchárom rágalmazási és becsületsértési kereset a bíróságon országgyűlési képviselők ellen két év alatt (ám a parlament egy honatyának sem oldotta fel a mentelmi jogát, jóllehet az ezekre a vétségekre nem is vonatkozna). Azoknak, akik még nem éltek hasonló jellegű korban, új, érdekes és megrázó élettapasztalat közelről látni, hogyan is működik az ilyesmi valójában: milyen összetett és furfangos, szinte tudományos módszerei vannak mások megbecstelenítésének. Az alábbi eszszé a jog oldaláról világítja meg a rágalmazás anatómiájának kérdését, majd a jog terén elvégzett vizsgálódás tapasztalatait a befeketítés bibliai ősmintájával összevetve próbálja megragadni e jelenség lényegét.

 

A rágalmazás vétségét a Büntető Törvénykönyv szerint az követi el, „aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ”. Az akár egy évig terjedő szabadságvesztést is maga után vonó cselekedet két év büntetésre is vezethet, „ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el” (1978. évi IV. törvény, 178. §).
Hasonló jellegű, ám polgári jogi eset a jó hírnév sérelmének esete, amely akkor valósul meg, „ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel” (1959. évi IV. törvény, 78. §). Mint már ebből is kitetszik, e cselekedet egyik - legegyszerűbb - típusa csak az, amikor „objektíve valótlan tényállítást fejez ki” valakinek a közlése, magyarul „egy az egyben” hazudik. Mondhatnánk, ez a hazugság legegyszerűbb esete.
Sokkal gyakoribb azonban - mivel a rágalmazó számára sokkal célravezetőbb - a hazugság keverése igaz állításokkal. A való életet leképezni igyekvő jog ennek különböző fajtáit is igyekszik meghatározni: így például a hírnévrontás „megvalósulhat a teljes valóság megismeréséhez szükséges tények téves következtetésre indító csoportosításával is”. Ebben az esetben a hazugság „alapanyagául” önmagukban objektíve igaz állítások szolgálnak, ezek elrendezése azonban azok összességét mégis valótlansággá teszi. A hírnévrontás „a valótlan tények továbbításán túl adott esetben bekövetkezhet a való tények közlésével is. Így akkor, amikor a valóságot a tények megtévesztő csoportosítása, az egyes tényálláselemek elhallgatása útján, vagy rejtett utalásokkal, félreérthető megfogalmazással stb. hamis színben tüntetik fel”.
Egy másik eset: értékítélet (vélemény, bírálat, jellemzés) is okozhatja a jó hírnév sérelmét, „ha közvetlenül vagy közvetve tényállítást fejez ki, olyankor tehát, amikor valótlan tényállításokon alapszik, nyíltan vagy burkoltan ilyen tényállítást fejez ki, továbbá ha megtévesztő jellegű, téves következtetés levonására ad alapot”. Ez akár célzatos kérdések által is megtörténhet a jogszabály szerint.
Ismét másik érdekes eset: „A hírnévrontás sajátos esetben hallgatással is bekövetkezhet, pontosabban elhallgatás útján, amennyiben ez a magatartás alkalmas a valóság meghamisítására. Olyankor áll ez fenn, amikor valakiről (vagy valamivel kapcsolatban) nem közlik a teljes valóság megismeréséhez szükséges igaz tényeket, csupán azoknak egy részét, és emiatt az érintettről alkotott értékítélet tévessé válik.”.

A Rágalmazó

„És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert amely napon ejéndel arról, bizony meghalsz. […] A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek? És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk; de annak a fának a gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá az Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok. És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg; hanem tudja az Isten, hogy amely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lesztek, mint az Isten: jónak és gonosznak tudói. És látá az asszony, […] és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék. És megnyilatkozának mindkettőjüknek szemei…” (Mózes 1. könyve 2,16-17; 3,1-7)
A kígyó héberül náchás, ami suttogót jelent, de ebből eredően varázslót, igézőt, jövendőmondót is, rövid magánhangzókkal ejtve (nachas) pedig jelentése: varázslás, jövendölés, igézés. A kígyó rendkívül hipnábilis (hipnotizálható és hipnotizálni képes) volta nemcsak Walt Disney Maugli-filmjének Ká figurájáról közismert, hanem etológiai (állat-viselkedéstani) tény.
A Biblia első könyvének kígyóját - régi zsidó hagyományt követve - a Biblia utolsó könyve azonosítja a Sátánnal: „És vetteték a nagy sárkány (a görög drakón szó tengeri kígyót jelent), ama régi (ősi) kígyó, aki neveztetik ördögnek (görögül: diabolosz) és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ővele levettetének […] a mi atyánkfiainak vádolója levettetett, ki vádolja vala őket éjjel és nappal a mi Istenünk előtt.” (Jelenések könyve 12,9) Eszerint a kígyó nemcsak „suttogó/varázsló”, hanem Szátán és Diabolosz is. A bukott angyalok fejedelmének e két Szentírás-beli neve - előbbi héber, utóbbi görög szó - pontosan ugyanazt jelenti.
A héber szátán jelentése: ellenség, vádló, rágalmazó. (A vádirat, feljelentés az Ószövetség szent nyelvében: szitná, amely ugyanebből a szógyökből származik - lásd például: Ezsdrás könyve 4,6). A Sátán vádolja be, rágalmazza meg Jóbot Isten előtt (Jób könyve 1-2. fejezet), akinek ezzel kezdődik meg hosszú és könyörtelen kálváriája, melynek végén azonban igaznak bizonyul; és ugyanez a bukott angyal szidalmazza a jeruzsálemi Templom újjáépítésén fáradozó Jósua főpapot is, akit Isten angyala ment meg ennek következményeitől (Zakariás könyve 3,1-7). Mint a fenti idézetből látszik, a - valódi - keresztényeket és a zsidókat („a mi atyánkfiai”) éjjel-nappal vádolja Isten előtt.
A héber szátán szót már az Ószövetség Krisztus előtt II-IV. században készült görög fordítása, a Szeptuaginta is a diabolosz kifejezéssel adja vissza, majd ugyanígy fordítják az Újszövetség szerzői is. E görög szó tökéletesen pontos megfelelője a szátánnak, jelentése a szótárak szerint: rosszindulatú, rágalmazó. Jelentését azonban még pontosabban megérthetjük, ha megvizsgáljuk az eredetét: a diaballó igéből származik, amelynek jelentése: szétdob, szétvet, szétszakít. A görög - és ezen keresztül az újszövetségi - gondolkodásmód tehát úgy ragadta meg a rágalmazás tevékenységének lényegét, hogy az szétszakítja a kapcsolatokat, eltávolítja az embereket egymástól, megosztottságot hoz létre, háborúságot, viszályt szít. Ezt a szót egyszer Júdásra vonatkozóan is használja Jézus (János evangéliuma 6,70).
Rendkívül fontos itt megjegyeznünk, hogy az archaikus gondolkodásmódban a név az illető lény, személy lényegét, legfontosabb tulajdonságát, tevékenységét, küldetését fejezi ki. A bukott angyalok fejedelmének a rágalmazás, vádaskodás bűne a lényege és a küldetése. Ebből a bibliai világnézetben egyszersmind az is következik, hogy e tevékenység minden egyéb bűn forrása.
Ez a látásmód mélyebben ragadja meg e bűn igazi mivoltát, mint amelyik csak a kommunikáció, vagy az abban előforduló állítások igazságtartalmát vizsgálja. Ez az ősi bölcsesség már a szándék gonoszságát is tetten éri, és ennek fényében látja és értékeli az elhangzó mondatok igazságát: a hangsúly a kapcsolatok rosszindulatú megrontásának szándékán van. Vizsgáljuk meg most már ennek fényében a világtörténelem fentebb idézett első rágalmazását, a rágalmazás ősmintáját.

A rágalmazás ősmintája

„Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kert egy fájáról se egyetek?” A kérdés provokatív volta nyilvánvaló, hiszen erről szó sem volt. Az asszony máris mintegy védekezésre szorul, magyarázkodnia kell Isten és önmaga nevében. Miután elismétli Isten parancsát, a kígyó támadásba lendül, és három állítást tesz: „1) Bizony nem haltok meg; 2) hanem tudja az Isten, hogy amely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és 3) olyanok lesztek, mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.”
A megdöbbentő az, hogy állításai közül több is igaznak bizonyul. Először is: a következő mondatok arról tudósítanak, hogy valóban „megnyilatkozának mindkettőjüknek szemei”. Isten pedig maga ismeri el később: „Íme, az ember olyanná lett, mint mi közülünk egy, jót és gonoszt tudván.” (Mózes 1. könyve 3,22) Ezzel a kígyó két állítása igazolódott. Egy maradt még: „bizony nem haltok meg”. És valóban, részben ez is így történt: akkor nem haltak meg, legalábbis azon a napon fizikailag nem, jóllehet Isten így mondta: „mert amely napon ejéndel arról, bizony meghalsz”.
Az Újszövetség értelmezése szerint természetesen a szellemi halál a bűn miatt azonnal bekövetkezett, amelyet az egymás előtti szégyen és az Istentől való rettegés, a tőle való spirituális elszakadás megjelenése mutatott. Ám ezt Ádám és felesége még aligha értelmezte így: számukra a kígyó minden szava beigazolódni látszott, Isten pedig - úgy tűnt - hazugságban maradt! Ha ezt nem vesszük észre a történetben, nem értjük meg annak - és egyben az emberiségnek - a valódi drámáját.
Mi több, végül Istennek külön tennie kellett valamit azért, hogy ne maradjon, úgymond, örökre hazugságban: „Most tehát, hogy ki ne nyújtsa kezét, hogy szakasszon az élet fájáról is, hogy egyék, s örökké éljen: kiküldé őt az Úr Isten az Éden kertjéből…” (Mózes 1. könyve 3,22-23) Míg a kígyó mondatai, mondhatni, maguktól, spontán és magától értetődő módon bizonyosodtak be, Istennek külön tennie kellett azért, hogy végül igaza legyen. A rágalmazó elérte célját: megtörtént a „dia-balló”, a „szétszakítás”, a „szétdobás” - Isten és ember jó és harmonikus kapcsolata hatezer évre megromlott.
De miért volt akkor mégis Istennek igaza? A Szentírás - lévén e peres ügyben Isten- és nem Sátán-párti - Istennek ad igazat mindezek ellenére. Próbáljuk meg rekonstruálni, milyen alapon.
Isten szerette az embert - és az ember is szerette Istent. Kapcsolatuk nem azon alapult, hogy Ádám mindent tudott volna Isten titkaiból, hanem alapvetően bizalmi viszony volt: az Isten parancsának való engedelmesség is a bizalmon és nem tudáson alapult. Hogy az Úr miért nem árulta el az embernek azt, amit a kígyó - azaz a Sátán, aki Isten egyik főangyalaként a Teremtés kezdeteinél is jelen volt - ismert és elmondott neki, azt nem tudjuk. Ám a Biblia felfogásmódjából egyértelműen következik, hogy Isten ezt semmiképp nem az ember iránti rosszindulatból, hanem éppen kedvelt teremtményei érdekében tette.
Ahogyan egy - normális - gyermek bizalma és engedelmessége az apja iránt nem azon alapszik, hogy mindenről tudomása van, amit az apja tud és tesz; vagy ahogyan egy feleség bizalma sem arra épül - jó esetben -, hogy férje minden lépését ismeri, mondjuk, az autójában és munkahelyén felszerelt titkos kamerái által. Sőt, ellenkezőleg: a bizalom fogalmának lényegéhez tartozik, hogy nem (minden) tudáson, hanem a kapcsolatban meglévő szereteten alapszik. Ez lehet az oka annak, hogy Isten az emberrel való kapcsolatának helyreállításakor elsősorban hitet, azaz bizalmat kér, nem pedig tudást, ismeretet (gnószisz) - és minden egyebet csak ezen az alapon fogad el. A kapcsolat ugyanis ezen a ponton tört ketté - ezen a ponton lehet csak helyreállítani…
Bizalom nélkül semmilyen normális kapcsolat nem létezik. A másikról való (minden)tudáson alapuló kapcsolat hidegen korrekt lehet ugyan, de szeretet szükségképpen nem lehet benne, hiszen a gyanakvás intézményesítésén alapul. Isten és ember kapcsolatában és a valódi emberi kapcsolatokban azonban ez az út nem járható. A rágalmazás ősmintájából fakadó belső lényege tehát a bizalom szétverése, s így éppen az olyan kapcsolatok megszüntetése, amelyek esetleg az egyén vagy közösség számára életfontosságúak. A különböző kommunikációs trükkök (az objektíve valótlan állítások, vagy a valós tények hamis színben vagy célirányosan csoportosítva történő előadása, esetleg egyes tények elhallgatásával való manipulálása) ennek csak eszközei.
E bűn erkölcsi „elemzésekor” ezért a mögötte álló szándékra kell nagyon figyelni: valóban az igazság iránti olthatatlan vágy vezette a leleplező szerepében fellépő kígyót? Vagy ahhoz hasonló-e inkább, mint az „igazságnak” ama bajnoka, aki egy ötéves kislánynak részletesen és életszerűen előadná, hogyan nemzették őt a szülei. Vajon igazat mondana egy ilyen ember? Az igazság elemeiből építkező hazugság hatékonyan vezetett hatezer éve helyre nem állítható bizalmi válsághoz Isten és ember között, ugyanúgy, ahogyan mély és helyreállíthatatlan károkat okozna az említett kisgyermek esetében is.
Ez a rágalmazás ereje. Bukása előtt a Sátánt Hélél ben Sáchárnak hívták, amelynek jelentése: Ragyogó (Fényes, Világos, Dicsőséges), Hajnal fia (erről részletesen írtunk a Hetek 2000. április 15-i számában, a 15. oldalon - a szerk.). Éppen régi, Istentől kapott lényegét, a világosságot fordította át és használja rágalmazásra. Ám ez már hideg fény. „[…] a Sátán is átváltoztatja magát Világosság Angyalává” - írja Pál (Korinthosziakhoz írt 2. levél 11,14).
E bűn fenti ősmintája a volt főangyal természetfölötti - az emberét messze felülmúló - intelligenciájának tanújele. Részint objektíve valós tények hamis csoportosítása által, részint a helyzet helyes értékeléséhez szintén szükséges dolgok elhallgatása által (például azé a tényé, hogy Isten szereti az embert), részint pedig - a szociálpszichológia előítélet-elméleteiből ismert - „önbeteljesítő jóslat” alkalmazása által a rágalmazás sokkal hatékonyabb és magasabb szintjét valósította meg, mint az egyszerű hazugság (jóllehet egészében véve ez a totális hazugság). Az emberek ugyanis érzékenyek az igazságra, ezért a színtiszta hazugságra nem vevők: szívük megnyitásához, a hazug üzenet bejuttatásához több-kevesebb igazságot kell keverni a csaláshoz - így esendő természetünk számára szinte kivédhetetlenné válik.
Ez a diabolikus kommunikáció lényege, szemben az egyszerű hazugsággal. Ezért tiltotta a mózesi törvény éppen a varázslást, igézést, jövendőmondást (a nachas-t, lásd fentebb), vagyis az okkult tevékenységeket (occult=titkos) az alábbi szavakkal: „A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk és a mi fiainké mindörökké, hogy e törvénynek minden igéjét beteljesítsük.” (Mózes 5. könyve 29,29)

Püthon szelleme

Hasonlóan megrázó az Újszövetségben Pál apostol egyik találkozása a „kígyóval” (és az okkultizmussal): „Lőn pedig, hogy mikor mentünk a könyörgésre, egy szolgáló leányka jöve előnkbe, kiben jövendőmondásnak lelke (görögben: pneuma püthona, azaz Püthon szelleme) vala, ki az ő urainak nagy hasznot hajta jövendőmondásával. Ez követvén Pált és minket, kiált vala, mondván: Ezek az emberek a magasságos Istennek szolgái, kik néktek az üdvösségnek útját hirdetik. Ezt pedig több napon át művelte. Pál azonban megbosszankodván és hátrafordulván, mondá a léleknek (szellemnek): Parancsolom neked a Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belőle. És kiméne abban az órában. Látván pedig annak az urai, hogy keresetüknek a reménysége elveszett, megfogva Pált és Silást, vonák a piacra a hatóságok elé… És velük egyben feltámada a sokaság őellenük. A bírák pedig letépetvén ruháikat, megvesszőzteték őket.” (Apostolok cselekedetei 16, 16-22)
Püthon a jövendőmondás görög kígyóistene volt (pontosabban egy gigász - az észak-afrikai óriáskígyót máig pythonnak hívják). Ez az istenség volt a delphoi jósda jövendölést adó szelleme is, amelynek papnőit a kígyó nevének nőnemű alakjával püthiának nevezték (elvileg elképzelhető, hogy e rabszolgalány is ilyen beavatott delphoi papnő, püthia volt, akit eladtak rabszolgának). Tartalmi értelemben a lány szavai igazak voltak Pált és kísérőit illetően - úgy látszik, „a kígyó” stratégiájára ez általában jellemző -, ők mégsem örültek a kéretlen reklámnak, tevékenységüket ugyanis zavarta, akadályozta, és felismerték, hogy a mögötte álló szándék rossz, démonikus.
A Korinthosztól pár kilométernyire lévő delphoi jósda az egész görög világ legfőbb kultuszhelye, szellemi centruma volt. Gyakorlatilag minden jelentős görög államférfi, filozófus, művész, hadvezér kapott itt jövendölést, amely sok esetben egész sorsukat és népük irányítását is meghatározta. Ez a hely biztosította a görög világ egységét.
Közismert Oidiposz király története, akinek a püthia azt jósolta, hogy meg fogja ölni az apját, és feleségül fogja venni saját anyját. Oidiposz sorsát ettől kezdve az e jóslat elől való menekülés határozta meg: mindent úgy igyekezett intézni, hogy a jövendölés semmiképpen ne teljesedhessen be - ám éppen kétségbeesett menekülése hajszolta bele a beteljesedésbe, anélkül, hogy tudta vagy akarta volna.
Szókratésznek erről a helyről üzenték, hogy ő a világ legbölcsebb embere - a legnagyobb megdöbbenésére (mivel semmihez sem értő embernek tartotta magát), ugyanakkor máig őt tartják az európai filozófia atyjának. Az „önbeteljesítő jóslat” ezúttal is működött. A hithű zsidóság és a korai kereszténység éles konfliktusa a görög-római kultúrával és kultuszokkal abból az - ilyen jellegű jövendőmondással, okkultizmussal szembeni - mély, bibliai gyanakvásból és elutasításból táplálkozott, amely nemcsak a kijelentés igazságtartalmát, hanem annak forrását vizsgálta elsősorban.
Szándékosan választottam e két szélsőséges esetet: a Suttogó (náchás, kígyó), a Rágalmazó, Vádaskodó (Szátán, Diabolosz) ősmintaként tekinthető fellépéseit, amelyekben a valós tények hamis színben való feltüntetése, az igazság elemeiből építkező hazugság legbonyolultabb képletei jöttek létre. Ez teszi igazán próbára az emberi ítélőképességet és igazságérzéket. Érdekes, hogy az abszolút ősminták a legszélsőségesebbek: „a kígyó pedig ravaszabb volt a föld minden állatánál”. Természetesen az „átlagos”, „emberi” rágalmazás ennél általában egyszerűbb: több valótlan elemet tartalmaz. Szerencsénkre.

***

Visszatérve a rágalmazás e spirituális őstípusaitól az emberi dimenzióban megvalósuló változataihoz, jól látható, hogy nemcsak a szöveg elemeinek valóságtartalma számít, hanem egészének, üzenetének és a mögötte álló szándéknak a mibenlétét is vizsgálja mind a jog, mind az emberiség ősi bölcsessége. Ahhoz, hogy a mai magyar média, politika és közélet egyre inkább - a szó szoros értelmében - diabolikus jegyeket is viselő világában még el tudjunk igazodni, sajnos úgy tűnik, újra szükségünk van mindkettőre. S ha elfelejtettük volna a jogot és a bölcsességet - lám, minden rosszban van valami jó -, most újra itt a nagyszerű lehetőség: tanulhatunk és gyakorolhatunk!
    (A szerző teológus)

forrás:
https://epa.oszk.hu/00800/00804/00125/8232.html

 

https://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200008/ragalom_vagy_bizalom

Első fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikkely

(1) Magyarország Kormánya (a továbbiakban: Kormány) és a HIT Gyülekezete (a továbbiakban: Egyház), mint bevett egyház, (a továbbiakban együttesen: Felek) azzal a szándékkal, hogy rögzítsék azokat a kormányzati és egyházi feladatokat, amelyek a Felek közötti együttműködést meghatározzák, továbbá mivel az Egyház köz- és felsőoktatási közszolgálati tevékenységének támogatása tárgyában 2006. április 19-én köttetett megállapodás óta az Egyház közfeladat- ellátó, valamint társadalmi és közéleti tevékenysége tovább bővült, az Egyház közfeladat-ellátásáról, társadalmi és közéleti tevékenységéről a Felek – a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 9. § (2) bekezdése szerinti – szerződést (a továbbiakban: Szerződés) kötnek.

(2) A Magyar Állam az Egyházat 1989. évben a vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi XLIII. tc. 7. §-a és 8. §-a alapján törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánította, majd a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján a bíróság egyházként nyilvántartásba vette, az Ehtv. alapján bevett egyháznak minősül.

(3) A Kormány elismeri és értékeli az Egyház erkölcsi, szellemi értékhordozó és közösségteremtő tevékenységét, továbbá a nemzet erkölcsi és szellemi felemelése érdekében tett, hitéből fakadó erőfeszítéseit.

2. Cikkely

A Kormány elismeri és tiszteletben tartja az Egyház önállóságát, önkormányzatát. Irányítására, felügyeletére szervet nem hoz létre, valamint biztosítja az Egyház számára a jövőben is a zavartalan vallásgyakorlatának szabadságát, és elősegíti a társadalmi súlyának megfelelő megjelenését a nemzeti közintézményekben.

Második fejezet

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

I. Hitéleti feladatok

3. Cikkely

(1) Az Egyház a hitelvei szerint gondoskodik hitéleti tevékenységének körében istentiszteletek, vallási cselekmények és szertartások végzéséről, a vallási meggyőződés kifejezésre juttatásáról, nyilvános gyakorlásáról és tanításáról. Ennek megjelenítésére az Egyház saját fórumain kívül tömegtájékoztatási eszközöket is igénybe vesz, és él a szabad véleménynyilvánítás gyakorlását előmozdító egyéb törvényes eszközökkel, lehetőségekkel, ideértve az evangélium közterületen történő hirdetését is a gyülekezési jog alapján.

(2) A Kormány elismeri és tiszteletben tartja, hogy az Egyház intézményeinek szervezése, létrehozása és működtetése során saját hitelveit érvényesíti.

4. Cikkely

(1) Az Egyház a vallás szabad gyakorlását biztosító alkotmányos jog alapján feladatának tekinti az olyan köznevelési, szakképző, felsőoktatási, egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális intézményeken belüli részvételét, melyek nem az Egyház fenntartásában működnek, továbbá azt, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban állók számára szolgálatteljesítésük során lehetővé váljon az istentiszteleteken, vallásos szertartásokon és cselekményekben való részvétel azok számára, akik ezt igénylik. A Kormány elismeri és a törvényes keretek között lehetővé teszi az Egyház ilyen irányú tevékenységét is.

(2) Az Egyház feladatának tekinti, hogy a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti jogviszonyban állók számára szolgálatteljesítésük során lehetővé váljon az istentiszteleteken, vallásos szertartásokon és cselekményekben való részvétel azok számára, akik ezt igénylik. A Kormány elismeri és a jogszabályi keretek között lehetővé teszi az Egyház számára, hogy felkérés esetén kisegítő tábori lelkészi szolgálat ellátásában részt vegyen.

(3) Az Egyház feladatának tekinti, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben – a szervezetek működési rendjével összhangban – lehetővé váljon az istentiszteleteken, vallásos szertartásokon és cselekményekben való részvétel azok számára, akik ezt igénylik. A Kormány elismeri és a jogszabályi keretek között lehetővé teszi az Egyház számára, hogy kisegítő börtönlelkészi szolgálat ellátásában részt vegyen.

(4) Az Egyház feladatának tekinti, hogy a kórházakban – azok működési rendjével összhangban – az erre igényt tartó betegek számára kórházlelkészi szolgálatot végezzen. A Kormány elismeri és a jogszabályi keretek között lehetővé teszi az Egyház számára, hogy a kórházlelkészi szolgálat ellátásában részt vegyen.

(5) Tekintettel arra, hogy az Egyház a hitéleti tevékenységét illetően önfenntartó egyházmodellt követ, a kisegítő tábori-, a kisegítő börtön-, és a kórházlelkészi szolgálatának végzéséhez költségvetési támogatást nem kíván igénybe venni.

II. Közcélú tevékenységek

5. Cikkely

(1) A Kormány elismeri, és nagyra értékeli, hogy az Egyház hitéleti feladatain túl közcélú feladatok elvégzésében vesz részt, ezért az Egyháznak az általa végzett közcélú feladatokban való részvételére tekintettel sajátos jogosultságokat biztosít. Az egyházi közfeladat-ellátási tevékenységek finanszírozásának megállapítása az állami intézményekre vonatkozó általános szabályok, az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény, az Ehtv., és a Magyarországon működő más bevett egyházakkal kötött megállapodások, valamint a Szerződés rendelkezéseinek együttes alkalmazásával történik.

(2) Az Egyház feladatának tekinti a hitelveinek megfelelő szellemi és erkölcsi igényesség jegyében bölcsődei, köznevelési és felsőfokú, illetve szakképző intézmények alapítását, fenntartását és működtetését, a családi életre nevelést, továbbá a nem az Egyház által fenntartott köznevelési és szakképző intézményekben is a hit- és erkölcstan tantárgy oktatását.

(3) A Kormány tiszteletben tartja az Egyháznak azt a jogát, hogy hitelveit és meggyőződését taníthassa.

(4) A Kormány tiszteletben tartja az Egyházhoz tartozó szülőknek azt a jogát, hogy gyermekeik vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek.

6. Cikkely

(1) Az Egyház feladatának tekinti a rászorulók – erejéhez és lehetőségeihez mért – segítését, ennek érdekében karitatív szolgálatot végez.

(2) Az Egyház a hitelveiből fakadóan feladatának tekinti az olyan karitatív, felzárkózási, szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi és sporttevékenységet folytató, illetve környezetvédelemmel foglalkozó intézmények alapítását, fenntartását és működtetését, amelyek hozzájárulnak a lelki és testi egészség megőrzéséhez.

III. Közéleti és társadalmi feladatok

7. Cikkely

(1) Az Egyház nemzetközi kapcsolatai révén Magyarország jó hírnevét igyekszik szolgálni, segíti a külhoni és a diaszpórában élő magyarság identitásának, valamint magyar anyanyelvének és kultúrájának megőrzésére és fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit. Szükség esetén jószolgálati, közvetítői feladatokat lát el.

(2) A Kormány a külhoni és a diaszpórában élő magyarsággal tartandó tanácskozásokra az Egyházat meghívja.

8. Cikkely

Az Egyház kész arra, hogy eseti felkérésre – hitelveivel összeegyeztethető és szervezetéhez illeszkedő, teherbíró képessége által lehetővé tett – állami, önkormányzati feladatok – különösen elemi csapásoktól, természeti- és társadalmi katasztrófáktól sújtottak ellátása – megoldásában közreműködjön.

9. Cikkely

(1) Az Egyház a hitelveinek, a kereszténység erkölcsi és társadalomszervezési elveinek megfelelően az európai állam- és társadalomszervezés alapjául szolgáló, a magyar társadalom számára meghatározó értékeket képvisel, amelyeket tömegtájékoztatási eszközök, könyv- és lapkiadás révén is megjeleníteni igyekszik.

(2) A Kormány természetesnek tartja, hogy az Egyház közéleti kérdésekben is él a mindenkit megillető véleménynyilvánítási szabadsággal. A Szerződés 17. Cikkelyében meghatározott esetekkel kapcsolatos jogalkotásba történő bevonásával, a jogszabálytervezetek és a jogalkotási koncepciók véleményezésének az Ehtv. 20/D. §-a szerinti lehetőségével és más módon elősegíti, hogy az Egyház a társadalom széles nyilvánosságát az egész társadalom érdekében végzett szolgálatához méltóan érhesse el.

Harmadik fejezet

AZ EGYHÁZ HITÉLETI, KÖZCÉLÚ ÉS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉGÉNEK A MAGYAR ÁLLAM ÁLTALI ANYAGI TÁMOGATÁSA

10. Cikkely

Az Egyház saját szabályai szerint adományokat kér és gyűjt, amelyekről az állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek.

11. Cikkely

(1) Az Egyház jogosult a magánszemélyek akaratnyilvánítása, nyilatkozata alapján a központi költségvetés bevételeinek törvényben meghatározott módon számított részére, amelyet az Egyház a belső szabályai szerint használhat fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti számított összeg alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény alapján a befizetett személyi jövedelemadó 1 százaléka (a továbbiakban: szja 1 százaléka).

(3) Az Egyház hitéleti tevékenységének támogatása érdekében a magánszemélyek által az Egyháznak felajánlott, (1) és (2) bekezdés szerinti összeg és annak az állampolgári nyilatkozatok számának arányában történő kiegészítése az Egyház részére folyósításra kerül.

(4) A Kormány garantálja az Egyháznak – illetve a többi bevett egyháznak, valamint a törvényben meghatározott külön állami célnak – az szja 1 százalékát akkor is, ha az (1) bekezdés alapján az állampolgárok ennél kevesebbet ajánlanak fel közvetlenül. Ha az (1) bekezdés alapján az Egyháznak és a többi bevett egyháznak, valamint a külön állami célnak közvetlenül felajánlott összeg együttesen nem éri el az szja 1 százalékát, a különbözetet a központi költségvetés az Egyháznak, a többi bevett egyháznak és a külön állami célnak a felajánlók számának arányában folyósítja.

(5) Az állampolgári felajánlás rendszerét érintő módosításokról a Kormány az Egyházzal haladéktalanul egyeztetést kezdeményez, és az Egyház álláspontját a módosításoknál figyelembe veszi.

12. Cikkely

(1) A Kormány elismeri és értékeli az Egyház felsőoktatási, köznevelési, szociális, gyermekjóléti, védelmi, család- és ifjúságvédelmi, kulturális, valamint más közösségi szolgáltató tevékenységét. A Kormány elismeri és tiszteletben tartja, hogy az Egyház által fenntartott, közszolgálati feladatokat végző intézmények az állami, önkormányzati intézményekkel mindenben azonos támogatásra jogosultak. A Kormány elismeri, hogy a hosszútávon fenntartható működés feltételeihez szükséges működési forrásra, fejlesztési forrás pályázati lehetőségére az Egyház további, akár egyedi eseti támogatásra is jogosult.

(2) A Kormány jogalkotó tevékenysége során biztosítja – a jogszabályok előkészítése során pedig arra törekszik –, hogy az Egyház által fenntartott közszolgálati feladatot ellátó intézmények számára a hasonló állami, illetve önkormányzati intézményekével azonos fejlesztési feltételek érvényesüljenek. A Kormány egyetért azzal, hogy az Egyház a társadalmi súlyának megfelelően jelenjen meg a köznevelés, a felsőoktatás és a kulturális élet területén.

(3) A Kormány az Egyház szakképzés terén végzett feladatainak elismerésére és támogatására, valamint ezen feladatok végzésének kiszámítható megszervezésére tekintettel biztosítja, hogy az Egyház által fenntartott szakképzési alapfeladatot ellátó intézményekben jogszabályban meghatározott keretek között a szakmai oktatás kezdő évfolyamára felvehető diákok száma, valamint az Egyház által fenntartott szakképzési- vagy szakképzést is folytató iskolák szakmaszerkezete, az oktatott szakmák az Egyházzal egyeztetve kerülnek meghatározásra.

13. Cikkely

(1) A Kormány biztosítja, hogy az Egyház felsőoktatási intézménye, ideértve az intézmény által fenntartott kollégiumokat és az Egyház által fenntartott diákotthonokat is, a mindenkor hatályos jogszabályok szerint az állami felsőoktatási intézményekkel mindenben azonos feltételekkel részesüljön támogatásban.

(2) A Kormány az Egyház felsőoktatási intézményében tanuló magyar állami ösztöndíjas hallgatók számára az állami felsőoktatási intézményekben tanuló magyar állami ösztöndíjas hallgatókkal azonos jogcímeken és azonos feltételekkel biztosítja az állami költségvetési támogatást.

(3) A Kormány biztosítja, hogy a Szent Pál Akadémia (a továbbiakban: SZPA) hitéleti képzéseiben – legfeljebb 600 fős államilag finanszírozott hallgatói létszámkeret erejéig – magyar állami ösztöndíjas hallgatók vehessenek részt. Az SZPA hitéleti képzésének állami támogatása megegyezik a pedagógusképzési szakok képzési támogatás átlagával.

(4) Az ebben a cikkelyben meghatározott létszámot, illetőleg arányt a Felek csak közös megegyezés esetén csökkenthetik. Az SZPA-t, mint intézményt illető képzési (alap) és speciális állami támogatások mértéke nem lehet kevesebb évente, mint a 2019-es költségvetési évben ezeken a jogcímeken külön-külön megállapított állami támogatások összege.

(5) A Kormány egyetért azzal, hogy az Egyház az SZPA keretein belül, az SZPA 2019/2020-as tanévben hatályos működési engedélyében megállapított maximális hallgatói létszám erejéig vagy új felsőoktatási intézmény létrehozásával a teológiai karon kívül új fakultás létrehozásával nem hitéleti, nem hittudományi területen felsőoktatási képzéseket indítson az Egyház által fenntartott szociális intézmények munkatárs-utánpótlásának biztosítása érdekében.

14. Cikkely

(1) A Kormány az állami illetve az önkormányzati intézményekben, köznevelésben, szakképzésben, a szociális és egészségügyi ellátásban dolgozók számára nyújtott személyi juttatásokat és azok növelésének forrását azonos feltételekkel biztosítja az Egyház illetve belső egyházi jogi személyei által fenntartott intézményei részére is.

(2) A Kormány a jogszabályi keretek között biztosítja az Egyház által végzett fakultatív hitoktatás és az állami iskolákban az etika helyett választott hit- és erkölcstan oktatás költségeinek állami finanszírozását, a hitoktatók díjazását illetően a mindenkori pedagógusbér átlagával azonos mértékben, függetlenül attól, hogy az oktatás milyen fenntartású intézményi keretek között történik; a hit- és erkölcstan tankönyvek vonatkozásában pedig az országos tankönyvjegyzékben szereplő etika tankönyvek előállítási költségével azonos mértékben.

Negyedik fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. Cikkely

A Kormány vállalja, hogy a Szerződés 13. Cikkely (4) bekezdése szerinti speciális támogatások összegét évente a központi költségvetésben alapul vett éves átlagos fogyasztói árindex mértékével valorizálja.

16. Cikkely

(1) A Felek kijelentik, hogy a Szerződés aláírására kellő felhatalmazással rendelkeznek. A jelen szerződés rendelkezései az aláírást követően hatályosak és végrehajthatók. A Felek kijelentik továbbá, hogy a jelen szerződés aláírását követően a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyházzal kötendő megállapodásról szóló 2066/2006. (IV. 3.) Korm. határozat rendelkezései szerint 2006. április 19-én megkötött megállapodást közös megegyezéssel megszüntetik.

(2) A Szerződésből eredő költségvetési támogatásokat a Kormány 2021. január 1-jét követően biztosítja.

(3) A Kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződést tartalmazó kormányhatározatot 2020. szeptember 30. napjáig közzéteszi a Magyar Közlönyben, továbbá a Szerződés megkötését követően a szerződéses rendelkezések érvényre juttatása érdekében a szükséges jogszabályokat 2020. december 31. napjáig a kormányzat megalkotja.

17. Cikkely

A Kormány az Egyházzal történő előzetes egyeztetés nélkül nem kezdeményezi, és nem támogatja olyan jogszabály megalkotását vagy hatályos jogszabály olyan módosítását, amely az Egyházat, annak jogi státuszát, vagy a Szerződést érinti, illetve amely az Egyházat, a belső egyházi jogi személyeket, egyházi személyeket vagy az egyházi tevékenységet megillető jelenleg hatályos törvényekben foglalt jogokat, kedvezményeket szűkítené. Az Egyház a Szerződésben foglaltakkal ellentétes jogszabályalkotást nem kezdeményez, és nem támogat.

18. Cikkely

A Felek rögzítik, hogy a Szerződés módosítására vagy megszüntetésére csak írásba foglalt közös megegyezéssel kerülhet sor.

Budapest, 2020. július 24.

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, 
Magyarország Kormánya nevében

Németh Sándor vezető lelkész,
a HIT Gyülekezete nevében

https://www.hit.hu/hirek/kormany-megallapodas-teljes-szovege

A tizedről

RT tanítása szerint a tized kifejezetten a SZolgálati ajándéknak dukál, és hogy az az Isten akarata, hogy azt a saját életére fordítsa. Nos, ennek nem látom bibliai igazolását. Ha mindenáron a bibliai tizedre hivatkoznak, akkor nézzük meg alaposabban. Hogy ki adjon, miből és kinek, azt most nem tárgyalnám, megtettük/ték már sokan ezeken a lapokon. Lényeg az, hogy Izrael fiai adták a lévitáknak. És itt jön az érdekes dolog. Nem a főfőfőlévitának adták, hogy az majd szétosztogassa az alattasainak. Hanem bármelyik lévitának adhatta. Nyilván annak adta amelyik közel volt, amelyiket ismerte, meg mittudomén. Ezen lévitáknak ez volt a jövedelmük, ebből éltek. Természetesen ebből a jövedelemből ők is adtak tizedet, méghozzá Áron családjának, akik szintén ebből éltek. És hát Áron családjának ez volt a jövedelmük, ők is adtak belőle tizedet. Méghozzá a templomi áldozatba tették bele. Ilyen módon a tized felhasználása szépen végigment az egész rendszeren, szépen mindenki adott. Nem az egy darab főpap dőzsölt az egész Izrael által befizetett tizeden. 

Ha tehát minden áron követni akarnánk a RT által prédikált tizedet, akkor követni kéne a leszálló ágat is. Van ugyebár a nagy FSZA, aki a legfőbb izé, aki az illető piramisrendszer csúcsán trónol (nem én mondom ezt, bibliaiskolai tanításban hallottam). Vannak alatta presbiterek, azok alatt vannak diakónusok, azok alatt a közönséges szolgálótezsvérek (takarítók, trombitások, táskafeltúrók satb), és legalul a plebsz. A fenti igei példa alapján úgy lenne a helyes, ha minden hívő kinézne magának egy wc takarítót, vagy egy táskafeltúrót vagy bárki ilyesmit, és annak adná a maga tizedét. Az tovább adná ebből a tizedet (kilenctizedet megtartva) a saját szolgálatvezetőjének, aki diakónus ugyebár. Ő is tizedet adna a szívének oly kedves presbiternek, aki ebből szintén tizedet adna a FSZAnak, aki az így kapott pénz tizedéből néha celebrálna úrvacsorát, vagy venne egy új dobot a Pacinak. Így követné legjobban az igei mintát (persze eltekintve attól, hogy ez zsidókra vonatkozik, nem gojokra).
Nézzük matematikailag: A HGY propagandistái által bekamuzott 70 000 HITes, így el tudna tartani 7 000 manuális szolgálótezsvért, 700 diakónust (szolgálatvezetőt), 70 presbitert (akiket magához hivathatna betegség esetén), és az egy FSZA még így is az átlagjövedelem hétszeresét kapná. 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=155184200&t=9103733

Annyira igaz mondás ez, hogy el kell tenni nehezebb időkre.

Zsebihal18  1 órája		0 0 254411
Boldogok, akik ehezik es szomjuhozzak az igazsagot, mert megelegittetnek. Akik megelegszenek a hamisaggal, azok nem fognak igazsaggal megelegittetni, mivel a ketto szoges ellentete egymasnak.
Előzmény: Báthory Ödönke (254410)

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=154963987&t=9103733

Kérted, hogy a társválasztásról szóló gondolataimat írjam le. Sajnos az írás komoly összeszedettséget kíván, aminek én híjával vagyok. Inkább beszélni szeretek. Beszédben inspirál a hallgatóktól jövő interakció, amit írásban nélkülözni vagyok kénytelen. No mindegy, megpróbálom.

Kérdezted, hogy mért megy olyan nehezen a társválasztás hívő körökben. Véleményem szerint nagyon sok tévtanítás és babonaság mérgezi a hívők lelkét ebben a kérdésben. Ezek bizony sújtják mindkét nemet. Egyik ilyen tévtanítás, hogy

-egy embernek csak egy asszonyt rendelt az Úr. És hogyha azt az egyet megtalálja, akkor nekik megnyílik a Menny, hiszen Isten tökéletes akaratában vannak. Minden egyéb esetben csak valamiféle megengedő akaratban vannak. Ezt súlyosbítja az az elképzelés, hogy az ilyen módon tévedésből elvett hölgynek rendelt urat a rossz döntéssel megfosztják attól, hogy betöltse Isten tökéletes akaratát, és az is csak a megengedő akarata szerint fog házasodni. Az így jobb híján elvett hölgynek rendelt férfi is hoppon marad, és a szerencsétlenség spirálisan terjed -eszerint a babonaság szerint. Azért nevezem babonaságnak, mert ez így nincs kijelentve az Igében, ezt csak emberek találták ki és tartják félelemben magukat. Mert nem elég, hogy én rosszul döntök, de ezzel a rossz döntéssel láncolat-szerűen több ember életét teszem tönkre. Ki meri így felvállalni a döntést? Nézzük meg, hogy Jákobnak például melyik asszonyt rendelte Isten? Illetve a fenti babonaság alapján inkább azt kéne kérdezni, hogy melyiküket nem rendelte Isten? Mindkettőtől (illetve azok szolgálóitól) született Izrael 12 törzse, és egyik törzs sem alávalóbb a többinél. Mózes azt parancsolta, hogyha valaki második feleséget vesz magának, akkor az elsőnek a jussát alá ne szállítsa. Ez sem azt mutatja, hogy csak egy darab nőt kell megtalálni a föld hátán, ha Istennek akarok megfelelni. Vagy mi van az özvegyekkel? Azoknak az Újszöv is megengedi, hogy újraházasodjanak. Ha ez így van, akkor melyik házasság van Isten Tökéletes Akaratából? Az első, vagy a második? Derek Princenek két felesége volt. Melyik nem volt az Úrtól? Ha a gyümölcsöket nézzük, akkor bizony nehéz a választás. Talán azért, mert ez nem így működik.

Gyakran felmerül az a kérdés is, hogy honnét tudjam, hogy ki az Igazi? Várják, hogy mutassa meg az Úr. Nos, ezt sem ígérte meg Isten, hogy helyettünk fog választani. Az Örökkévaló elénk ad egy csomó lehetőséget, adott hozzá bölcsességet, meg egy csomó egyéb képességet, de a választást nekünk adta. Igen, ne úgy nézzünk magunkra, mint egy kesztyűbábra, akit Isten felhúz a kezére és mozgat. Sem nem egy kiképző őrmester, aki azt mondja, hogy "balra át!", és mi balra fordulunk. Mózesnek azt mondta, hogy "Bizonyságul hívom ellenetek ma a mennyet és a földet, hogy az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod" (5Móz 30/19) Itt azt olvassuk, hogy Isten nem akar dirigálni az embernek. Adott neki egy csomó lehetőséget, és rábízta a választást. Pál sem adott egyéb utasítást az özvegyasszonyoknak, csak azt, hogy az Úrban házasodjanak újra. De nevet-címet nem adott hozzá. Mit mondott Pál? Nem azt, hogy keresse meg az Igazit és ahhoz menjen hozzá. Hanem kijelölt egy csoportot, hogy abból válogathat magának kedvére. És persze ugyanezért nem választanak a vallási vezetők sem a hívők helyett.

Láttam, átéltem olyant is, hogy valaki túl elszellemiesítette a kérdést. Mintha nem is lenne teste az illető hölgynek. Márpedig van. Az is az ember része, mégpedig fontos része. Teljesen helytelen dolog a testre úgy tekinteni, mint valami csatolmányra, ami csak arra való hogy a szellemet összetartsa. Az ember részeit nem lehet úgy sorrendbe állítani, ahogy annakidején tanultuk. Ábrahám legidősebb szolgája is egy szép arcú lányt szólított meg, és nézte meg hogy jószívű-e. Igenis jogos igény az, hogy az ember jókedvvel nézzen arra, akivel a hátralévő életét el akarja tölteni. És ezt a biblia sem tiltja. AZ Énekek éneke teli van a menyasszony külsejének a magasztalásával. Ne féljünk erre is gondolni! Része az életnek, része az embernek. És valóban a lelke is fontos. Hogy jószívű legyen, hogy öröm legyen vele együtt lógni például. Ne vessük meg se a testet, se a lelket!

Ebbe sorolnám azt is, amikor félnek a másik nem tagjaitól a népek. Hogy nem mernek semmiféle interakciót kezdeni, mert abból könnyen paráznaság lehet. Nos, a paráznaság egy eléggé egyértelműen felismerhető esemény. Üdvözléskor a puszi még semmiképpen nem az. Vegyes társasággal színházba menni sem. Valakit onnét hazakísérni és útközben beszélgetni sem. És ha valaki ezt teszi, azt nem kell mindjárt házassági ajánlatnak tekinteni. Hogyan akarjon valaki dönteni, ha nem néz körül a piacon? Ki vásárol úgy ruhát, hogy előtte nem néz körül a boltban? Az nem házassági ajánlat, ha valakivel beszélget valaki. És ugyanezért nem kell rettegni az elutasítástól sem. Aki ettől retteg, az menjen le a Blahára, és nézze meg a koldusokat: hány elutasítást kapnak, mire valaki ad nekik valamit? Mégse hagyják abba, mert tudják hogy szükségük van a pénzre. Sajnos az elutasítás is benne van a pakliban. Nem kell tőle félni.

Hirtelenjében ennyit tudok írni. Végezetül hadd copyzzak be neked egy aranyos házassági hirdetést, ami néhány éve keringett a neten:

172/67/102/39/30/M-XL/B-Rh- zöldes szem, barna haj, 7 diploma. Nyelveket beszélek, több lakásom van, autóm most nincs. Születésem óta hiszek Istenben, kiváló háziasszony vagyok, tudok pont úgy főzni, mint a mamád. Öltözködésem erkölcsösen nőies, keresztény szépségversenyt nyertem 25 éves koromban, azt mondják, ma sem nézek ki sokkal többnek. Egy multinacionális cégnél szereztem tapasztalatokat az emberi kapcsolatok és az értékesítés területein. Bármikor, bármit, bárkinek el tudok adni. (nem is értem, miért vagyok még mindig egyedül)
Minden vágyam, hogy hűséges, engedelmes, odaadó feleség lehessek! Nem számít a korkülönbség, az iskolai végzetlenség. Annyi gyereket szülök, amennyit akarsz, elfogadom a politikai nézeteidet, a teljes rokonságodat, (akkor is, ha veled laknak) alkalmazkodom a szokásaidhoz, hobbijaidhoz. (pl.foci,sör, haverok...)
Az Úr világosítson meg téged, hogy felismerd, hogy csak Rád várok! Hiszem, hogy hamarosan hozzám vezérel! Halleluja! (a macskámat is így hívják)

Báthory Ödönke  2010.01.18		0 0 95907
Kedves VM! Az a helyzet, hogy ez a beszélgetés annyira megrendített,hogy erre a részére szószerint emléxem. Természetesen tanúm nincsen, úgyhogy senki nem köteles elhinni az én egyszemélyi tanúskodásomat. Továbbá ismét csak le kell írnom, hogy nem tudom megkülönböztetni PL-t és PL-t, tehát nem tudom, hogy melyikük volt. e egy ismerősömnek elmesélve az esetet azt vélte, hogy valószínűleg PL volt a végrehajtó. Az üvegfolyosó túlsó végénél voltunk a diszpécseri fülkével szemben. A beszélgetés pedig így zajlott: -Igaz-e, hogy kapcsolatot tartasz fenn az Egrivel? Itt gondolkodtam, hogy mit hazudjak, de inkább elismertem: -Igaz. -Dehát te a múltkor azt mondtad nekem, hogy nem igaz! Ez meglepett. Meg is kérdeztem -Én azt mondtam, hogy nem? -Néhány hete megkérdeztem tőled, hogy tartasz-e kapcsolatot a Gyülekezet ellenségeivel? Akkor azt mondtad, hogy nem. (aha. Tehát a HGY ellensége definíciószerűen az Egri) -Akkor most menj haza, és akkor gyere vissza, ha ezt a kapcsolatodat rendezted! Így mondta, hogy "rendezted". Az ilyen kapcsolatokat rendezni kell. No mindegy. Azért még próbálkoztam: -Most menjek haza? Nem lehetne az összejövetel végén? -Nem, most menj haza. Ekkor indultunk a folyosó túloldali végétől a bejárat felé. Persze útközben még beszélgettünk érdekeseket: -Hát Ödönke (persze az igazi keresztnevemet mondta), pont tőled ezt nem vártuk. Lesújtottan mentem mellette. Hát ki vagyok "pont én", akitől ezt nem várták? Aztán megbeszéltük, hogy miképpen mehetek vissza. Odamegyek a kapuhoz, kihívatom őt egy kapussal, elbeszélget velem, és ha úgy ítéli, akkor bemehetek. Mire ezt megbeszéltük, kiértünk a főbejárathoz. Ott kérdeztem meg: -De mi a baj az Egrivel? -Ártani akar a Gyülekezetnek. (ez volna a szerver megfertőzése?) -Node mivel? Hogyan? -Ezt mindenki tudja. (Aha. Pletykák alapján kellett volna tudnom) -Akkor mondd el nekem is, hadd tudjam! -A Sándor is beszélt róla (ezt a beszédet később SzGy letagadta, mert a Sándor nem mondott nevet) -Akkor főleg mondd el, hadd tudjam én is! -Most nem mondom el. Nos, ilyen frappáns vádak hangzottak el ebben az ügyben. Ilyen konkrétumok alapján kellett volna nekem nagyívben elkerülnöm az Egrit. Persze a beszélgetés vége is fontos, ne felejtsük el. Ugyanis eszembe jutott, hogy amikor a folyosó túloldalán elkezdtük ezt az épületes beszélgetést, akkor nem jattoltunk. Megkérdeztem tehát: -És ezért nem fogtál velem kezet? Erre elkezdett hamukálni mindenféle szellemi dolgokról, de erre a részre már nem emléxem. Csak néztem rá szomorúan. Szomorú voltam, mert személyesen is sajnáltam őt. Sajnáltam szegényt, mert látszott rajta hogy zavarban van. Amikor az ajtó előtt beszélgettünk, akkor feltűnt, hogy átlag három másodpercenként néz a szemembe egy pillanatra. de egyébként kerülte a pillantásomat. És akkor még a kézfogástól is retteg ez a szegény. Úgyhogy nem szóltam neki erre semmit, csak néztem. Végül mégis kezet nyújtott, úgyhogy sikerült kézfogással eljönnöm.  megj: a bajusszal kezdett sorok szószerinti idézetek. Elevenen él bennem ez a beszélgetés a mai napig is, bár tanum nincs rá. Aki akarja elhiszi, aki nem, azt csókoltatom. Kedves Vámmentes! Ismét kérdezem: Egy zugolyában lezajlott vizsgálat ki nem hirdetett ítéletét nekem mért kellett volna tiszteletbe tartanom? Főleg úgy, hogy PL még az én határozott kérdésemre sem adott normális választ? Illetve általánosságban leírható-e, hogy aki hátrébb ül a HGYben, azt kerülni kell, mint a pestisest? b

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=96824594&t=9103733

Felhívás kedves barátaimhoz

szülinap ügyében

Mostanság szülinapi lázban él a lakosság, az áruházak, kevés híján mindenki. Aki nem foglalkozik ezzel, arra is valamiféle hatással van a dolog. Ezen szülinap kapcsán eszembejutott néhány dolog:

1: Ha nekem lesz születésnapom, szépen kérek mindenkit, hogy ne építsék meg makettben a Tétényi úti kórház szülészetét

2: sem ne készítsenek kisbabát, orvosokat, nővéreket, rokonságot kukoricacsuhéból, se hungarocellből se semmiből.

3: Nem igénylem, hogy élő fákat vagdaljanak ki és aggassák teli mindenféle cukrokkal, hogy a gyerekek bűntudattal legeljék róla a cukrot. Inkább adják oda az édességet a gyerekeknek, úgyis ők eszik meg, és teljesen fölösleges még bűntudattal is terhelni ezt a szép ünnepet.

4: Ne énekeljenek arról, hogy milyen ügyesen feküdtem ott, ahová leraktak. Azóta eltelt több mint 50 év, remélhetőleg tettem valami érdemesebb dolgot is.

5 a legfontosabb: ha nekem van születésnapom, akkor az ajándékozásból nem kéne kihagyni engemet. Milyen dolog az, hogy egyedül az ünnepelt nem kap semmit?

A következő születésnapom áprilisban lesz.

egri istván  2006-08-15 15:15:39		26997
Na, itt az inkriminált levélváltás kicsit bővebben és időrendi sorrendben:   Vidám Vasárnap, Magyar atv, 2003.október 5, Németh Sándor (az adásban elhangzottak átirata):       „Ezelőtt egy hete felolvastam egy levelet, amellyel kapcsolatosan több észrevétel is érkezett. Tehát ez a levél azt tartalmazta, hogy néhány évvel ezelőtt egy személy kiköltözött Torontóba, és többen fölkeresték, hogy alaptalan vádakat, rágalmakat fogalmazzon meg személyemmel és a Hit Gyülekezetével kapcsolatosan, és ebből a szándékból, befolyásolásból születtek cikkek például, vagy műsorok a Vasárnapi Újságban, és ezen kívül még egy MALÉV alkalmazottja, egy légikisasszony felkereste Torontóban a levélírót és próbálta kifaggatni mindezekről a dolgokról, illetve a gyülekezettel kapcsolatos dolgokról. Többen rá akarták beszélni hogy könyvet is írjon és ezzel kapcsolatosan írja a levélíró, hogy "lehidalt".   De jöttek még más levelek is, például B. Attila újra írt egy levelet. A múlt heti kanadai levélíró viszontválasza így szól: Nagyon örülök annak, hogy a Hit Gyülekezete válaszolt Megváltozott bennem minden ennek hatására - írja B. Attila -, ugyanakkor a bocsánatkérésem bizonyos személyekben nagyon erős gyulölködést és szitkoz[ód]ást váltott ki - tehát nagy nyomás alá került.   Egy másik levelet is kaptunk Torontóból, így szól ez a levél - azért is olvasom fel, mert nagyon érdekes kulisszatitkokra világít[anak] rá a Vidám Vasárnap istentiszteletének a hátterével kapcsolatosan ezek az észrevételek, levelek tehát: Elnézést a hitgyülekezetesektől. Én és egy másik haverom az index levelező fórumba másoltunk "fesz van" és "bpa.hu" néven olyan anyagmennyiséget amely titeket idegesített. Van vagy 600 gépünk. Amikor láttam, hogy a haverom nyomja a fejmosást a Hit ellen, megkérdeztem, beszállhatok-e én is. Megengedte. Így kerültem kapcsolatba a megbízóval, aki azt hitte, a haverommal levelezik. Megtudtam, hogy E. István a neve.  Azt kérte, hogy tegyek neki szívességeket mert sok gépem van és messze vagyok - Kanadában - nem lehet azonosítani. Azt írta, hogy képeket és szövegeket kellene betenni ide az indexbe. Megkérdeztem, miért. Azt mondta, ő régóta járatos errefelé, és az ellenség, a Hit Gyülekezete elmebeteg. Egy idő után már nem bírta a lelkem a nyomást és ki kellet írnom magamból. K. Zoltán, Toronto.   Ezzel kapcsolatosan el szeretném mondani, hogy nyáron ennek az akciónak az lett az eredménye, hogy nyár folyamán érkezett hozzánk 62000 obszcén elektronikus levél, amely napokra megbénította a számítógéprendszerünket.  Tehát kiderült, hogy Budapestről szervezték ezt az akciót, és azt mutatja, amit már régóta sejtettem, hogy a vallásos irigységnél pusztítóbb erő nincsen. Tehát ahogy vallásos embereket elkap az irigység, félelem, hogy esetleg másutt jobban mennek a dolgok, és olyan negatív, romboló, pusztító magatartásra ragadtatják el magukat, hogy képesek egy ilyen szervezett csoportot létrehozni, szervezett akciókat szervezni, hogy megzavarják az istentiszteletünket. De hála Istennek, a vidám vasárnapi istentiszteletünk továbbra is halad előre.  Egyébként a levélíró nem hívő, őt csak felhasználták eszközként. Szeretett volna valamilyen balhéban benne lenni, és így bérelték föl, mert 600 gépük volt és hát a 62000 obszcén elektronikus levelet mi megkaptuk, és nagyon nehéz helyzetbe hoztak ezáltal bennünket.   De köszönjük szépen a felvilágosítást és természetesen megbocsátjuk, de nyilvánvalóan az uszítókkal és a megrendelőkkel kapcsolatosan még várjuk, hogy ők is magukba szálljanak és abbahagyják az ebbéli tevékenységüket.”           E. I. válasza még aznap faxon a VIVA szerkesztőségének:       Tisztelt Németh Sándor,       Megdöbbenéssel hallottam a mai (október 5-i) Vidám Vasárnap c. közvetítés elején felolvasott levelet, mely egy E. István nevű személyt azzal vádol, hogy obszcén képek továbbítására és egyéb törvénybe ütköző cselekedetek végrehajtására bujtotta fel Kanadában B. Attilát és barátait. Tekintettel arra, hogy a levél az Index-fórumon leírtakra is hivatkozott, felismertem, hogy E. István alatt személyemet érted.       Szeretném mindenekelőtt leszögezni, hogy B. Attila és barátai velem kapcsolatos, általad felolvasott információi kimerítik a szemenszedett hazugság erkölcsi, a rágalmazás és a személyhez fűződő jogok megsértésének jogi kategóriáit.       Arról is tájékoztatni kívánlak, hogy sem én, sem pedig a baráti körömbe tartozó egyetlen ember nem tette azt, amivel B. Attila és társai vádolnak.       Arra, hogy milyen e-maileket küldtem és kinek, ebben a formában nem kívánok kitérni, hiszen a különböző Internet-szolgáltatóknál megfelelő eljárás keretében minden visszakereshető, s ezek egyértelműen bizonyítják személyem megrágalmazásának tényét.       Fel kívánom hívni a figyelmedet arra az igére, ami a súlyos bűnök esetében ajánlott eljárás Isten emberei számára:       5 Móz. 13.12   „Ha valamelyikben a te városaid közül, a melyeket az Úr, a te Istened ád néked, hogy ott lakjál, ezt hallod mondani:   Emberek jöttek ki közüled, istentelenségnek fiai, és elfordítják városuk lakosait, mondván: Nosza, menjünk és tiszteljünk idegen isteneket, a kiket nem ismertetek:   Akkor keress, kutass és szorgalmatosan tudakozódjál, és ha igaz, és bizonyos a dolog, és megtörtént az efféle útálatosság közötted:   Hányd kard élére annak a városnak lakosait; áldozd fel azt mindenestől, a mi benne van; a barmát is kard élére hányd.”       A levél felolvasása számomra azt valószínűsíti, hogy sem a keresés, sem a kutatás, sem pedig a szorgalmatos tudakozódás, vagyis a bizonyítási eljárás nem előzte meg a levél általad való felolvasását, ami Magyarország legnagyobb pünkösdi-karizmatikus gyülekezete vezetőjétől, aki egy ország nyilvánossága előtt felolvas egy levelet, elvárható lett volna.       Ezért én a magam részéről megbocsátok és elengedem minden résztvevőnek az elkövetett bűnt és jelzem, hogy mindannyiunk bírája Isten, aki meg fogja ítélni mindnyájunk cselekedeteit, de felkérlek arra, hogy a következő Vidám Vasárnapban olvasd fel ezt a levelet is, hogy a nézők és hallgatók maguk dönthessék el, hogy kinek higgyenek.       Bp. 2003. október 5-én. Tisztelettel:       (Egri István)                         E-mail válasz, 2003. október 6-án:       T. Egri István! Németh Sándor Vezetőlelkész megbízásából én válaszolok a Hit Gyülekezetéhez 2003 október 5 ? én Öntől érkezett FAX- ra. A Vidám Vasárnap televíziós közvetítésen felolvasott levélrészlet K. Zoltán hozzánk megküldött ? B.A. Szilárd által szintén megküldött - elektronikus leveléből lett idézve, amelyet a szerző az Index Internetes Fórumára is kihelyezett. Ebben megszólította a Hit Gyülekezetéhez tartozó hívőket és sajátos stílusában bocsánatot kért azért, hogy a vfo nick néven ei aláírást használó 407 3004 budapesti telefonszámmal rendelkező István nevű személy megbízásából nagy mennyiségű idegesítő anyagot helyezett el az Interneten egy Csaba nevű barátjával együtt. Ezen állítást két másik tanú is tudja igazolni. Németh Sándor a gyülekezethez érkezett levelekből részleteket idézett, melyekben nem ejtette ki az Egri István nevet, de az illető személyére vonatkozó durva részleteket sem. Amennyiben B. A. Szilárd illetve a Kerényi Zoltán levelében foglaltak az Ön számára a ?szemenszedett hazugság erkölcsi, a rágalmazás és a személyhez fűződő jogok megsértésének jogi kategóriáit? jelentik, úgy azokat a levélírókkal kellene tisztáznia. Kérjük a fentiek szíves tudomásulvételét.       Szekeres György Budapest, 2003-10-06           Egri István válasza Szekeres Györgynek faxon:       Igen tisztelt Szekeres úr,                                                          Bp.2003.október 6. Megkaptam az emailt, melyben azt javasolja, hogy a Vidám Vasárnap c. műsorban okt. 5-én felolvasott levél állításainak valótlanságaival kapcsolatban forduljak azok íróihoz. Ezt a megfelelő módon meg is fogom tenni, de engedje meg, hogy Önnel is tudassam, hogy a levél felolvasásának ténye, továbbá az, hogy azt Magyarország legnagyobb pünkösdi-karizmatikus egyházának vezetője olvasta fel, a Hit Gyülekezete tagjaiban és a TV-nézőkben egyaránt azt a képet sugallja, hogy a felolvasott írásmű a valóságnak megfelel és annak tartalma hiteles, tekintettel arra, hogy a Hit Gyülekezete vezető lelkésze olvasta fel azt és nem tett utalást arra, hogy az írás valóságtartalma kérdéses lehet. Az ilyen magatartás egy közszereplő esetében mindig azt jelenti, hogy az illető közszereplő, jelen esetben Németh Sándor úr, amennyiben kategorikusan nem jelzi a levél tartalmáról való véleményét, egyetért annak tartalmával. A szövegkörnyezet és a jelenlévő nézők reakciói is ezt látszottak alátámasztani. Engedje meg, hogy arra is felhívjam a figyelmét, hogy az elektronikus levelek könnyebben hamisíthatóak, mint az írott levelek, ezért azok felolvasása előtt nemcsak külföldről e-maileket író és telefonáló személyek nyilatkozatait kell tanúbizonyságként figyelembe venni, hanem azokét is, akit, ill. akiket a szóban forgó "írásművek" hátrányos megvilágításba helyeznek. Ez nem történt meg, mivel a levelekről én is csak a TV-adás nézése közben értesültem, vagyis érintettként a felolvasás előtt Önök engem nem kerestek meg. Ezért Németh Sándort és azokat a személyeket terheli a felelősség, akik látszólag sem jogi, sem pedig bibliai jártassággal nem rendelkeznek az ilyen ügyek valóságtartalmának kiderítése területén. Ha megengedi, itt is megismétlem azt a bibliai idézetet, ami egy keresztény felekezetben a kérdéses ügyek bizonyítási eljárása vonatkozásában elvárható lenne: 5 Móz. 13.12 „Ha valamelyikben a te városaid közül, a melyeket az Úr, a te Istened ád néked, hogy ott lakjál, ezt hallod mondani: Emberek jöttek ki közüled, istentelenségnek fiai, és elfordítják városuk lakosait, mondván: Nosza, menjünk és tiszteljünk idegen isteneket, a kiket nem ismertetek: Akkor keress, kutass és szorgalmatosan tudakozódjál, és ha igaz, és bizonyos a dolog, és megtörtént az efféle útálatosság közötted: Hányd kard élére annak a városnak lakosait; áldozd fel azt mindenestől, a mi benne van; a barmát is kard élére hányd.” Ezért engedelmével, továbbra is ragaszkodom ahhoz, hogy az október 5-én faxon és e-mailben Németh Sándornak írt levelemet, az Ön arra adott válaszát, továbbá jelen levelemet Németh úr a következő műsorban olvassa fel, mivel eddig bizonyítási eljárás híján egyedül a nyilvánosság kontrollja képes csak az ügyet a megfelelő mederbe terelni.   Tisztelettel: Egri István

forrás: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=57890142&t=9103733

A rosszindulatú daganat: autonóm egyéniségekből álló maffia

Végre gyógyítható a rák

Interjú dr. Szász András fizikus professzorral

Féllábú buszvezető a lehúzós tévévetélkedőben

A HIT GYÜLEKEZETE TEOLÓGIAI FŐISKOLÁJÁN TARTOTT ELŐADÁST SEMJÉN ZSOLT

Báthory Ödönke 2005.11.12		0 0 topiknyitó
Azt állítják némely HITesek, hogy rossz embert választottam. Mégpedig annak kapcsán, hogy nem vagyok hajlandó egy vádat elfogadni egy emberről, aki itt a fórumon vfo néven alkot. Akkori gyülekezetemben nagy nyilvánosság előtt felolvastak egy levelet, amelyben megvádolták vfo-t, hogy meg akarta fertőzni a HGY szerverét. Én már néhány éve elhatároztam, hogy nem hiszek el senkiről semmi gonoszt "csak úgy". Ezért elmentem a megvádolt illetőhöz és elbeszélgettem vele. Nem győződtem meg a bűnösségéről. Mivel nem találtam bűnösnek az illető dologban, ezért nem is kezeltem bűnösként. Több ízben találkoztam vele. Tanulmányoztuk az Írásokat, beszélgettünk, stb. Amikor ez a HGY tudomására jutott, akkor az egyik diakónus, PL választás elé állított, vagy a HGY, vagy vfo! Amikor kérdeztem a vfo elutasításának okát, akkor ő is erre a levélre hivatkozott. Amit NS felolvasott. Amit én nem találtam igazoltnak. Meg arra, hogy "azt mondta a Sándor". Ezek nekem nem érvek. Az igazságot nem lehet hazugsággal megtámogatni. Az megáll magában. Továbbá az eljárással nem értettem egyet. Lehet, hogy holnap már rólam terjesztenek mindenféle gonosz beszédet. Ilyenekhez én nem társulok. "Ha valaki elterjeszti a városban, hogy a húgom egy prostituált, hogyan bizonyítom be, hogy nincs is húgom?" (Y. Lahav, izraeli újságíró) Hát nem! Én az ilyent valóban nem választom. A HGYhez csak akkor lesz valami közöm, ha felhagynak a hazug vádak terjesztésével, és az eddigiekért bocsánatot kérnek. Amíg ez nem történik meg, addig marad ez a választásom. Nem a HGY és vfo között. Hanem a hazugság és annak elutasítása között. Én az elutasítást választom. Igazoljátok AZT a vádat, és akkor elfogadom! Nem mellébeszélni! Nem hivatkozni nachonra, meg ügynök, meg mittomén. NEM AZ volt a vád! A vád a HGY számítógépének a megfertőzése. Azt tessék igazolni, és akkor megint az igazságot fogom választani. Ha az igazság nálatok lesz, akkor a nálatok lévő igazságot. Jelenleg sajnos nem az igazság van nálatok, ezért nem is tudom választani. Persze nem bánom, ha ebből valamiféle vita kerekedik, lévén ez egy fórum. De elsődlegesen azért írtam ezt le, hogy majd mindig belinkeljem amikor a választásomra hivatkozik valaki. b

forrás: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9131598&la=95247119